Megnyílt Kosztándi B. Katalin tárlata. Kosztándiné Bálint Katalin szülőfaluja Székelyvarság. Innen költözött családja végül Malomfalvára. Kosztándiné Bálint Katalin a kolozsvári képzőművészeti főiskolán folytatta tanulmányait. Később férjével, Kosztándi Jenővel Kézdivásárhelyen telepedtek meg. Kosztándi B. Katalin életművében a hó, a téli táj mindegyre visszatérő motívum. /Jánó Mihály: Szél, havas táj felett (Kosztándi B. Katalin tárlata). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./
2007. október 19.
Böjte Csaba ferences szerzetes vallja: Célunk nem csak az elittel foglalkozni, aki elmegy majd Udvarhelyre, Vásárhelyre és onnan Spanyolországba, vagy ki tudja… A falut az viszi tovább, aki otthon tanul meg élni szülőhelyén… Nem a legjobb képességűeket képezzük. Inkább azokat, akikre azt mondhatják: ‘maradjon csendben, ne zavarja az osztályt!’ Napköziink csak annyi feladatot vállalnak át, amit a hátrányosabb helyzetű gyermekek nem kaphatnának meg nélküle. Ebédet, ha szükséges, ruhát, tanszert, higiéniai felszereléseket, esetenként orvosi segítséget is. Ha nincs aki megtanítsa családban, csoportjainkban megtanulhatja a ház körüli teendőket, a fürdőszoba használatát, hogy tartsa rendben saját ruháját, a pénz és egyéb anyagiak beosztását is. Iskolaházunk otthon; egyszerű, de emberhez méltóbb életet jelent sok-sok rászorulónak. Márton Áron-i a módszer. Egyszóval, népnevelés. Négyes fogatban: iskola, szülők, plébánia és az alapítvány. Testvéri szolgálat: ami magot délelőtt az iskola elvet, délután szeretnénk megkapálni. Havi hatvanezer forintnyi pénzből már működhet egy osztály. ” „Nem indítunk egyházi iskolákat. Tudjuk, kevés a gyermek, nem akarunk az állami intézményeknek konkurenciát. Összefogással együtt, tovább. „Oda megyünk, ahova hívnak. Egyetlen cél vezet, őszintén, vidáman, jóakarattal szeretni azt, akivel az isteni gondviselés összehoz. Azt tapasztalom, hogy Isten gyermekeinek jókedvű, szabad együttléténél mindig jelen van áldásaival az élet Ura is. Így nyomunkban napközik, bentlakó otthonok nőttek ki a semmiből, s megteltek kacagó gyermekekkel. ” „2006 szeptemberétől működik egy csoportunk Székelyvarságon, Isten kegyelméből és a Kovács nevelő házaspár kitartó munkájával. ” Kiadványok: Hiszek a szeretet végső győzelmében! Budapest, Szt. Gellért Kiadó, 2005. Kevesebb pátoszt és több áldozatot! Budapest, Szt. Gellért Kiadó, 2006. A fénygyújtogató. Böjte Csaba atyával beszélget Benkei Ildikó. Budapest, Kairosz, 2006. Istennel a semmiből a végtelen felé. Böjte Csabával beszélget Csengei Ágota. Budapest, Kairosz, 2006. Szövetség az életért – 40 elmélkedés. Szent Ferenc Alapítvány, 2007. Munkáját bemutató filmek: Csillagösvény (2005.) Utazások egy szerzetessel (2005.) Szeressük ki egymásból a jót! (2006) www.magnificat.ro, www.devaigyerekek.hu/Molnár Melinda: Szövetségben Csaba testvérrel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 19./
2008. január 28.
Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter, valamint Somodi Zoltán informatikai államtitkár jelenlétében avatták fel január 25-én Gyergyótölgyesen a „Tudásalapú gazdaság program” keretén belül működő helyi elektronikus hálózatot. Ez a program a minisztérium legnagyobb informatizálási programja, 255 település vesz részt benne, Hargita megyéből Gyergyótölgyes, Gyergyóremete, Gyergyóalfalu, Székelyvarság, Csíkszentimre, Gyergyócsomafalva, Szentegyháza, Gyergyószentmiklós és Balánbánya pályázott sikeresen. A programban részt vevő településeken közösségi információs központot hoztak létre, ahol a lakosok megismerkedhetnek és hozzáférhetnek a modern távközlési és az információs technológia által nyújtott lehetőségekhez. Ezenkívül számítógép-hálózattal kötik össze a polgármesteri hivatalt, az iskolát és a közkönyvtárat. /Online bejegyeztetési és engedélyeztetési rendszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./
2008. április 17.
Ingyenes orvosi szűrővizsgálat helyszíne Székelyvarság: ezen a héten tizenhárom magyarországi orvos végez ingyenes kivizsgálást és nyújt szaktanácsadást a tanyavilág lakóinak. Nem először járnak Székelyföldön a kecskeméti doktorok: tavaly négyszázötven kobátfalvit vettek górcső alá. Ott nagyon sok cukorbeteget és magas vérnyomásban szenvedő helybélit szűrtek ki, akik nem is tudtak betegségükről. A kecskemétiek nem jöttek üres kézzel: ajándékba hoztak egy-egy újraélesztő gépet, vérnyomásmérőt, EKG-készüléket, defibrillátort és laptopot. /Kozán István: Tucatnyi fehérköpenyes a tanyavilágban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 17./
2008. május 29.
Az RMDSZ-es vezetők több községben is megvesztegették a gazdákat, hogy a szervezetre adják le voksaikat a hétvégi helyhatósági választásokon – közölte Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, aki kampánytapasztalatáról számolt be Csíkszeredában. Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák elnöke közölte, tudomása szerint Antal István Hargita megyei RMDSZ-es képviselő Peteken tett látogatásakor azt ígérte, hogy ha a helyhatósági választásokon az RMDSZ győz, elintézi, hogy ne zárják be a helyi tejcsarnokot, valamint azt is, hogy a tej literéért az eddigi 65 bani helyett az összeg közel háromszorosát kapják majd. Antal István képviselő tagadta a vádat, hozzátéve, Sebestyén Csabát egy varsági kocsmában látta, amint osztogatta az RMGE lapját, az Erdélyi Gazdát, amelyre a magyar államtól kap támogatást, és amelyben a magyar kormányt és az RMDSZ-t is mocskolták. /H. I. : MPP: lefizeti a gazdákat az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2008. június 6.
Május 5-én Székelyudvarhelyen a választási eredményeket kiértékelő sajtótájékoztatót tartott dr. Vajna Imre, az MPP széki elnöke, illetve Thamó Csaba városi elnök. Az MPP öt községben nyert polgármesteri tisztséget, illetve versenyben van Gyergyószentmiklóson és további négy kisebb településen. Oroszhegyen és Varságon nem állítottak jelölteket. A Hargita megyei listára leadott szavazatok alapján Udvarhelyszéken az RMDSZ–MPP arány 64–36, Csíkszéken 70–30, Gyergyószéken pedig 65–35 % – tájékoztatott Thamó, aki hamisnak tartja a megosztásról szóló retorikát, mindössze hatalommegosztásról van szó. /(M. L. F.): Élet a 80 nap előtt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./
2008. szeptember 26.
Ingyenes orvosi szűrővizsgálat helyszíne Kászonaltíz: ezen a héten több magyarországi orvos végez ingyenes egészségügyi vizsgálatot és nyújt szaktanácsadást a kászoniaknak. A korábbi időben a magyarországi orvosok Kobátfalván és Varságon rendeztek többnapos szűrést. /Muszka Sándor: Szolnoki orvosok Kászonaltízen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./
2008. október 17.
Véget ért az V. Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely, amely idén – Eltűnt értékek nyomában címmel – az ezredfordulót követő korszak társadalmi, kulturális, építészeti változásait kívánta feltérképezni, zárt falusi közösségekben. Hozzájárulni a falusi kultúrák eltűnésének megakadályozásához – ezzel a céllal kerekedett fel öt ország húsz fotósa, és látogatott el egy hétre Székelyföldre, Szászföldre és Bukovinába. „Ez talán az utolsó pillanat, amikor még fel lehet lelni a hagyományos paraszti életet. Bármilyen szomorú is, félek, hogy 15 év múlva már semmit sem találunk belőle. Kihal az a generáció, amelyik még kötődik a földhöz, a föld megműveléséhez, és eltűnik egy életforma – nekünk meg kell örökítenünk ezeket az utolsó perceket”, magyarázta a mesterműhely alapvető feladatát Szabó Béla, győri fotóművész. A fotósok Székelyföldön Háromkút, a Varság mindennapjait, a Gyergyói-medence életét, Szászföldön Erked értékeit kapták lencsevégre. /Barabás Cs. Márti: Kultúrák mentőöve. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
2008. október 28.
A hagyományokhoz híven idén októberben is sor került az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) díjainak kiosztására Székelyudvarhelyen, a városháza dísztermében. Október 25-én az ünnepségen telt ház előtt vehetett át EMIA-díjat a korondi Páll Lajos költő, festő és Szilágyi István író Kolozsvárról. Varga Borbála költőnek ítélték oda az alapítvány Debüt-díját. Hídverő-díjjal jutalmazta az alapítvány kuratóriuma Márkus Béla debreceni irodalomkritikust, egyetemi tanárt magas színvonalú műveiért. Életmű-díjat ebben az évben nem adtak át, köszöntötték viszont a hetvenéves írókat és költőket. Gálfalvi Zsolt írói, szerkesztői, irodalomszervezői munkásságát közelgő hetvenötödik születésnapja alkalmából Pomogáts Béla irodalomtudós méltatta. Cseke Péter egyetemi tanár értékelte ki az alapítvány által kiírt szociográfiai riportpályázatot, melynek végeredménye, a rendkívül erős mezőnynek is köszönhetően, megosztott második díj lett. A Babes–Bolyai Tudományegyetem újságíró szakos magiszteri hallgatói közül Berszán Rékát Középajtáról, Dénes Emesét Varságról írt riportjáért tüntette ki a kuratórium. Zörgő Noémi és Ferencz Zsolt a Művelődés különdíjában részesült, az oklevelet és a díjat a lap főszerkesztője, Szabó Zsolt nyújtotta át. A közönség külön örömére az ünnepélyen bemutatkoztak az újonnan megalakult Udvarhelyi Székely Filharmonikusok. /R. Kiss Kornélia: Díjkiosztó gála Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2009. április 24.
Elhunyt M. Péter János festőművész /Székelyudvarhely, 1941. – Sepsiszentgyörgy, 2009. ápr. 23./ Társaságában ritkán lehetett unatkozni, szomorkodni. Valóságos ódákat zengett szülőföldjéről, a ,,még érintetlen” Varságról. Sepsiszentgyörgyön a Gyárfás Jenő Képtárban tavaly volt egyéni kiállítása. /Vargha Mihály: Búcsú M. Péter János festőművésztől. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 24./
2009. május 7.
Május 7-én Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) székházában csíkszeredai estet tartottak. A rendezvényen láthatták Ádám Gyula Arcpoétika című fényképkiállítását. A HMKK-Könyvek sorozatban megjelent fotóalbumokat Péter Boglárka ismertette: Ádám Gyula egyéni albumai közül a Zsindelyország. Székelyvarság képekben, a Barangolás – Borszék és környéke, a Csíkszeredáról szóló Egy város lenyomata, az Arcpoétika, a Napom, napom fényes napom, a Képek a Gyimes völgyéből és a Száz év fényei című albumokat. /HMKK: Hargita Megyei Kulturális Központ/ Ádám Gyula és Bajna György Óda Gyergyóremetéhez című 2007-es albuma mellett szó esett Bálint Zsigmond Lélekőrző falvaim (2009) és Nagy P. Zoltán Címerem: fény és árnyék (2008) című albumairól is. /Ferencz Zsolt: Csíkszeredai est a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2009. augusztus 10.
Minden bizonnyal az első bánsági székelykaput avatták fel augusztus 8-án Óteleken. A katolikus templom kertjében felállított székelykapura rávésték azoknak 40 esztendővel ezelőtt itt letelepedett székely családoknak a névsorát is, akik adományaikkal hozzájárultak az emlékjel állításhoz. Az ünnepi szentmisét Heinrich József óteleki plébános celebrálta. „Ez a nap bevonult kis óteleki közösségünk történelmébe – mondta Szabó Csaba polgármester – ezentúl minden évben augusztus 8-án, itt ezen a helyen fogunk megemlékezni a székelyek letelepedéséről. A 40-50 székely család letelepedésének is köszönheti Ótelek, hogy a jelenlegi irányba fejlődött. Az itt letelepedett székelyek hűek maradtak gyökereikhez. Az avató ünnepségen szép számmal vettek részt az 1968-1973 időszakban Ótelekre érkezett, zömmel varsági származású székely családok képviselői. /Pataki Zoltán: Emlékjelet állítottak az óteleki székelyek. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./
2009. október 7.
Az újságírás haldokló műfajára, a szociográfiára hívta fel a figyelmet a ME.dok folyóirat legújabb, október elején megjelent száma. „A diktatúra alatt felgyűlt indulatok – amelyek jobbára a napilapok hasábjain és újabban az internetes naplók műfajában törtek felszínre – elfedték a reális önismeret és a megbízható jövőkép kialakításának távlatát” – írta Cseke Péter, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) professzora. A magiszteri hallgatók által írt mikro-szociográfiák Torockóra, Székelyvarságra és Középajtára kalauzolják el az olvasót. A folyóiratot 2006 óta negyedévente jelenteti meg a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikáció-tudományi Kara. /F. I. : Megjelent a ME. doc új száma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2009. október 16.
A szociográfia a központi témája a Me.Dok (a BBTE újságíró tanszéke és a Medea Egyesület közös kiadványa) legújabb, 2009/3-as számának. Magát a műfajt, illetve annak történetét Cseke Péter bevezető írásából lehet jobban megismerni, a szerző ugyanakkor másik írásában Bözödi György: Székely bánja című szociográfiáját elemezte. Mai szociográfia-kísérletek olvashatók Középajtáról, Torockóról és Székelyvarságról, a ME.Dialógus rovatban pedig Gálfalvi György vall a műfaj kialakulásáról, elő-, illetve utóéletéről. /Lapszemle. Me. Dok 2009/3. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2009. november 25.
Diadalt kiáltott az RMDSZ országos vezetősége, de ők is tudják: csúfosan leszerepelt az államelnök-választásokon Kelemen Hunor, a szövetség jelöltje. Hargita megye független polgármesterei hivatkoztak egy október 21-én kiadott kormányhatározatra, mely országos szinten is port kavart, ugyanis a helyi önkormányzatok költségvetésének „kiegyensúlyozására” kiutalt pénzek mögött politikai számlafizetések, illetve választási munícióbiztosítás bújt meg. Az RMDSZ hangoztatta, hogy Kelemen Hunor nemcsak egy párt, hanem valamennyi erdélyi jelöltje, ezért azt lehetett gondolni, hogy nem tesznek különbséget magyar és magyar önkormányzat között. A Hargita megyei településeknek leosztott pénzt felsoroló lista azonban rácáfolt erre. Az nem meglepő, hogy a listán szereplő helységek közül Balánbánya kapta a legtöbbet (300 ezer lejt), hiszen a többségében románok lakta várost mindig is elkényeztették. Ezután a legnagyobb összegeket, egyenként 80 ezer lejt Gyergyóholló, Máréfalva és Varság kapta. Volt egy állandó szám, a 15 ezer. Ezek az aprócska összegek érdekes módon a független magyar polgármesterek vezette településekre jutottak, köztük van a megye legnépesebb községe, Csíkszentdomokos. A Magyar Polgári Párt polgármesterei vezette helységek esete: ketten kaptak 15 ezer lejt, a többiek pedig (köztük két város: Gyergyószentmiklós és Tusnádfürdő) lemaradtak a listáról, semmit sem kaptak. Állítólag Verestóy Attila szenátor végezte a pénzosztást. Az a hatalmi kör, mely beszél a magyar összefogásról, magyar egységről, tetteivel diszkriminálja azon színmagyar településeket, melyek lakói nem RMDSZ-es jelöltre szavaztak. /Szondy Zoltán: Egy kudarc magyarázata. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 25./
